Horvátország történelme

7. sz.	Horvátországban letelepednek az avarok és a szlávok. A horvátok bekapcsolódtak a többségben levő avarokkal elleni harcba, s a győzelem után a mai Horvátország területén telepedtek le. A kora középkorban Horvátország a frank birodalom része.
9. sz.	Ez a század Trpimir (dux Chroatorum) és Branimir fejedelem kora, ekkor válik Horvátország önállóvá.
10. sz.	Tomislav király uralkodása alatt Horvátország erős, virágzó ország. Stjepan Držislav az első megkoronázott horvát király.
11. sz.	Kihal a Trpimir-dinasztia, s a horvát területek az Árpád-házi királyok fennhatósága alá kerülnek, akik új kormányzási módot vezetnek be, vármegyékre osztják fel az országot.
12. sz.	Erős feudális uralkodó osztály alakul ki (krki, vinodolski, cetinei, omišalji... hercegek).
1242.	A tatárjárás után IV. Béla szabad királyi város címet kezd adományozni. 1260-tól Horvátország két részre, Szlavóniára és Horvátországra oszlik, e részek kormányzója a horvát bán.
1409.	Velence 100.000 dukátért megvásárolja nápolyi Lászlótól Dalmáciát és 1797-ig tartja uralma alatt. A 15. sz. folyamán Horvátországban a török seregek pusztítanak. A kettészakadt ország két száborának egyesülésével Horvátország és Szlavónia ismét eggyé vált.
1593.	A törökök elleni harcban fordulópontot jelent a sisaki ütközet. A királyi udvar és a horvát főurak közötti belső ellentétek tovább folytatódnak (Zrínyi és Frangepán tragikus sorsa).
18. sz.	Horvátország közigazgatásilag a magyar Helytartótanács alá tartozik. Isztria, Dalmácia, Dubrovnik és Boka Kotorska rövid időre elismerik urlakdóként I. Napóleont, ám 1813 után ezek a területek Ausztria fennhatósága alá kerülnek.
19. sz.	Az illír mozgalom korszaka, tagjai a horvát nyelv szabad használatáért harcoltak. A nemzeti öntudat ébredése.
1848.	Kitör a forradalom, a horvát érdekek védelmét Josip Jelačić bán képviseli.
1918.	A szábor kimondja az Osztrák-Magyar Monarchiától való elszakadást, s még ugyanebben az évben Horvátország belép a Szerb Horvát Szlovén Királyság kötelékébe. Isztria, Rijeka és Zadar olasz fennhatóság alá kerül.
1939.	Megalakul a Horvát Bánság.
1941-1945.	A II. világháború alatt a fasiszta Olaszországra és náci Németországra támaszkodva létrejön a Független Horvát Állam. Ugyanakkor erősödik az antifasiszta mozgalom. A háború után Horvátország a kommunizmus ideje alatt az új Jugoszlávia egyik tagállama.
1990.	A demokratikus választásokat követően Horvátország kiválik Jugoszláviából is kihirdeti függetlenségét és szuverenitását. Ezzel egyidőben Belgrád irányítása alatt a szerb lakosság egy része fellázad, aminek következménye a Jugoszláv Néphadsereg és Jugoszlávia Horvátország elleni agressziója.
1992.	Horvátország az ENSZ teljes jogú tagállamává válik.
1995. g.	Horvátország majdnem teljes egészében szabad.
1998.	Békés viszacsatolás útján az ország egész területe, beleértve Kelet-Szlavóniát is független és önálló. forrás: Adriatica.hu